A munkaerő-közvetítésről vélhetően már mindenki többször hallott, de a munkaerő-kölcsönzés még kevésbé ismert fogalom a köznyelvben, noha meglehetősen elterjedt szolgáltatástípusról van szó a gazdasági szférán belül. A tisztánlátás mellett azért is érdemes részletesebben elemezni a fennálló különbségeket, mivel így maga a munkaerő-kölcsönzés lényege jobban megragadható. Lássuk is az összehasonlítást:
A szolgáltatás „alanya”
Míg a munkaerő-közvetítés kifejezetten munkalehetőséget kínál, azaz betöltendő pozíciót és munkajogviszonyt, addig a munkaerő-kölcsönzésnek konkrét alanya van, vagyis a munkaerőt megtestesítő munkavállaló személy kerül a szolgáltatás középpontjába.
Eltérő keresleti oldal
A munkaerő-kölcsönzés keresleti oldalán valójában a bérlő vállalkozások vannak, akik ideiglenes munkaerőt kívánnak „vásárolni” valamilyen szükséghelyzet miatt. A cégek természetesen a közvetítői piacon is igénybe vehetnek szolgáltatást (hirdetés feladás), de itt alapvetően az álláskeresők képezik a fő keresleti oldalt.
Rövid vs. hosszú táv
A munkaerő-kölcsönzésnek az egyik leglátványosabb ismertetőjegye a rövid, sok esetben határozott idejű munkavégzés. A bérelt, foglalkoztatott személy általában azonnal megkezdheti a munkavégzést, továbbá csak projekt jellegű, hónapokban mérhető munkaidő a jellemző. A közvetítésnél is előfordulnak rövidebb projekt munkák, ugyanakkor az álláskínálat nagy részét a klasszikus próba-idővel induló hosszú távú munkák teszik ki.